Még novemberben megkaphatja Magyarország a 10 milliárd eurós uniós koronavírus-helyreállítási pénzt

Az Európai Bizottság még novemberben felszabadíthatja a Magyarországnak szánt 10 milliárd eurós uniós koronavírus-helyreállítási csomagot, miután a parlament elfogadta az elvárt jogállamisági és korrupcióellenes reformokat. A brüsszeli migrációs vitától függetlenül még az év végi határidő előtt kiutalható pénzből új MÁV-vonatok, bérlakásprogram és energetikai fejlesztések valósulhatnak meg.

Az Euronews Deutsch cikke szerint Magyarország közel áll ahhoz, hogy még ebben a hónapban hozzájusson az uniós helyreállítási alapból (amely az EU koronavírus-járvány után létrehozott, a tagállamok gazdasági újjáépítését és válságállóságát segítő pénzügyi csomagja) járó, közel tízmilliárd eurós összeg szinte teljes egészéhez.

Ezt a támogatást eredetileg már 2021-ben és 2022-ben kellett volna lehívnia az országnak, és a többi uniós tagállam már régen meg is kapta a maga részét.

Magyarország azonban évekig nem jutott hozzá, mert Brüsszel súlyos jogállamisági és korrupciós aggályok miatt 2022 végén zárolta a forrásokat az Orbán-kormány idején. A kifizetésre most azért nyílt meg az út, mert az új magyar kormány teljesítette a brüsszeli elvárásokat.

Májusban a magyar kormányfő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök megállapodott összesen 16,4 milliárd euró felszabadításáról, amelyből tízmilliárd euró esik a járvány utáni helyreállítási alapra.

Mivel ennek a hétéves uniós alapnak a jogszabályban rögzített határideje 2026. december 31-én lejár – vagyis az év végéig fel nem használt összegek végleg elvesznének Magyarország számára –, minden kifizetést november végéig jóvá kell hagyni. Egy brüsszeli tisztviselő szerint a Bizottság nem talált nagyobb akadályokat a magyar kérelemben, így Magyarország a kért összeg 100 százalékát, vagy ahhoz nagyon közeli összeget kaphat meg.

Vasúti járműbeszerzésre, bérlakásokra és energetikára megy a pénz

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy Magyarország állami pénzügyi alapokon keresztül használja fel a támogatás egy részét, így a pénz nem vész el az év végi határidő miatt. Az augusztusban átdolgozott magyar terv szerint 3,6 milliárd eurót – a teljes összeg több mint egyharmadát – a Magyar Fejlesztési Banknak, valamint egy újonnan létrehozott, teljesen magyar állami tulajdonú vasúti járműpark-kezelő cégnek (Magyar Állami Vasúti Járműpark Zrt.) utalják át, amely új vonatokat és HÉV-szerelvényeket szerez be a MÁV számára. Emellett a program az energiahálózat, a vasúti pályák és a bérlakás-állomány korszerűsítését is tartalmazza.

Mit teljesített a magyar kormány, és mi maradt még zárolva?

A pénzek megnyitásához az Országgyűlés a nyáron több mint száz törvényt módosított: Magyarország csatlakozott az Európai Ügyészségbe, helyreállították a bíróságok függetlenségét, valódi jogköröket adtak a korrupcióellenes hatóságnak, betiltották a verseny nélküli közbeszerzéseket, szigorították a politikusok vagyonnyilatkozatait, és megszüntették az éjszakai törvénykezés gyakorlatát. A Bizottság ajánlása után még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk a kifizetést.

Szeptemberben a Bizottság már feloldott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást, ugyanakkor további 2,2 milliárd euró továbbra is blokkolva marad, mivel az alapítványi egyetemek irányítására és a melegjogokra vonatkozó elvárások teljesítését Magyarország még nem igazolta Brüsszel felé.

Külön vita zajlik a migrációs bírságról és a kvótarendszerről

A migrációs szabályok miatt továbbra is komoly pénzügyi vita zajlik Brüsszel és Magyarország között. Az Európai Unió még a 2015-ös menekültválság idején találta ki a kötelező menekültelosztási kvótarendszert, amelyet 2024 tavaszán fogadtak el véglegesen új migrációs paktumként. Emellett az Európai Bíróság 2024 nyarán napi egymillió eurós bírságot szabott ki Magyarországra a korábbi menekültügyi szabályozás miatt, amelyből Brüsszel már mintegy egymilliárd eurót levont az uniós kifizetésekből.

A magyar kormány a levont pénzek visszafizetését és a napi bírság megszüntetését követeli, november elején pedig újabb elmarasztaló bizottsági döntés született, mivel Magyarország továbbra sem vesz részt a menekültelosztási kvótarendszerben.

A rendszer alól jogilag csak Dánia mentesül, míg Görögország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus kedvezményezett ország, hat másik tagállam – Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország és Lengyelország – pedig az elmúlt évek terhei (például a határvédelem és az ukrán menekültek magas aránya) miatt kérhet felmentést.

Magyarország azért nem került be ebbe a körbe, mert az uniós statisztikák csak a menekültstátuszért folyamodókat számolják – így a kettős állampolgársággal érkező kárpátaljai magyarok és a munkavállalási engedéllyel itt dolgozó ukránok nem szerepelnek a brüsszeli kimutatásokban –, ráadásul a magyar kormány elvi okokból elutasítja magát a migrációs paktumot, és nem nyújtott be mentesítési kérelmet.

Ettől a vitától függetlenül azonban Magyarország megkaphatja a 10 milliárd eurós uniós koronavírus-helyreállítási támogatást.