Drasztikus fordulat: leállnak a fejlesztések, bezárások jöhetnek a németországi Mercedes-üzemekben

A Mercedes-Benz beruházási stopot hirdetett és gyárbezárásokat is fontolgat a németországi üzemeiben, miután elakadtak a költségcsökkentési tárgyalások az IG Metall szakszervezettel. A zuhanó nyereség és a kínai visszaesés miatt a cég megvágná a dolgozói juttatásokat, a gyártást pedig az olcsóbb kelet-európai – köztük magyarországi – gyárakba vinné át, amire a német alkalmazottak országos sztrájkokkal válaszoltak.

A mai napon robbant a hír, miszerint a Mercedes-Benz vezetősége azonnali hatállyal beruházási stopot hirdetett, és leállít minden további fejlesztést a németországi üzemeiben, emellett komolyan fontolgatja több gyár bezárását is. A vállalat azért szánta el magát erre a drasztikus lépésre, mert hónapok óta eredménytelenül zajlanak a költségcsökkentésről szóló tárgyalások az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel, a menedzsment szerint pedig a jelenlegi németországi költségszerkezet már nem versenyképes. Az eseményekről a vezető német sajtó, így a Tagesschau, a Der Spiegel és a Handelsblatt is kiemelt hírként számolt be.

 Veszélybe került gyárak és megszorítások

 A most nyilvánosságra került tervek szerint egy jármű-összeszerelő üzem – így például Sindelfingen, Rastatt vagy Bréma –, valamint egy alkatrészeket és hajtásláncokat gyártó egység – például Untertürkheim, Affalterbach, Berlin, Hamburg, Kamenz, Kölleda vagy Arnstadt – is bezárhat. Emellett a vezetőség évi 800 millió eurós megtakarítást akar elérni a dolgozók terhére. Felmerült a heti munkaidő 35-ről 40 órára emelése béremelés nélkül, valamint a különjuttatások – így a karácsonyi bónusz, a szabadságpénz és az éves eredményrészesedés – megvágása. A Mercedes a Porschéhoz hasonlóan minden évben eredményrészesedést fizet a mintegy 85 ezer németországi dolgozójának. Ez a prémium a sikeresebb években általában 5 000 és 7 300 euró között mozgott – a 2022-es és 2023-as üzleti évek után például rekordösszegű, 7 300 eurós jutalékot kaptak az alkalmazottak, a 2024-es év után pedig 5 220 eurót fizetett a cég –, ám a gyenge gazdasági eredmények miatt ez az összeg idén már jelentősen visszaesett, legfeljebb 3 139 euróra csökkent, a vezetés pedig most ezt is tovább nyirbálná.

Akár félmillió eurós végkielégítések

A létszámleépítéshez a Mercedes egy hatalmas összegű, önkéntes végkielégítési programot is bevet, amelynek újabb köre 2026 decemberében indul. Mivel a német dolgozókat egészen 2034 végéig felmondási védelem illeti meg, a cég csak óriási összegekkel tudja rávenni őket a távozásra, így a csomag felső határa meghaladhatja az 500 ezer eurót is. A pontos összeg az életkortól, a fizetéstől és a cégnél eltöltött évektől függ. Egy 55 éves, havi bruttó 9 000 eurót kereső, 30 éve a cégnél dolgozó csoportvezető több mint 500 ezer eurós végkielégítésre számíthat, egy 45 éves, 20 éve ott dolgozó, bruttó 7 500 eurót kereső irodai alkalmazott pedig több mint 300 ezer eurót kaphat, míg a gyártósoron dolgozók számára legfeljebb 330 ezer eurós csomagokat kínálnak.

Országos sztrájkok és az IG Metall követelései

A megszorító tervek hatalmas felháborodást váltottak ki, az IG Metall szakszervezet pedig folyamatos nyomás alatt tartja a vezetőséget. Már 2026. július 3-án több mint 33 ezer Mercedes-dolgozó vonult utcára a németországi gyárkapuk elé, a legutóbbi nagyszabású figyelmeztető sztrájkhullám pedig most november elején, 2026. november 5. és 9. között zajlott, amikor többek között Sindelfingen, Untertürkheim, Bréma és Ludwigsfelde üzemeiben is letették a munkát a dolgozók. Az IG Metall követelései az alábbiak:

• 5 százalékos béremelés: Az országos bértárgyalásokon a szakszervezet ennyit követel, miközben a munkaadók 2027-re semmilyen tartós emelést, csak egy egyszeri kifizetést, és csupán 2028 júliusától adnának 1,3 százalékot.
• A 35 órás munkahét megőrzése: Határozottan elutasítják a munkaidő emelését és a fizetetlen túlórák bevezetését.
• A juttatások megtartása: Követelik a különjuttatások és az éves eredményrészesedés érintetlenül hagyását.
• Leépítések leállítása és beruházási garancia: Kötelező érvényű garanciákat várnak a vezetőségtől a németországi gyárak jövőjére és a fejlesztésekre vonatkozóan, a részvényeseknek fizetett magas osztalékok helyett.

Külföldre, így Magyarországra is kerülhet a gyártás

 Eközben a vállalatvezetés nyíltan kilátásba helyezte, hogy a jövőbeli modellek gyártását és az új beruházásokat külföldre, elsősorban Kelet-Európába – például Magyarországra és Romániába –, valamint Kínába és az Egyesült Államokba helyezi át. Ennek legfőbb oka a hatalmas bér- és költségkülönbség. A vállalat belső számításai szerint például a magyarországi, kecskeméti üzemben az órabérek és a munkaerőköltségek mintegy 60–75 százalékkal alacsonyabbak, mint a németországi, például a Baden-Württemberg tartománybeli gyárakban, miközben a külföldi telephelyeken az éves munkaidő is magasabb. Hasonló a helyzet Romániában is, így a cégvezetés számára gazdaságilag jóval vonzóbb ezekbe az országokba vinni a termelést.

A válság gazdasági háttere és más bajba jutott német üzemek

 A drasztikus irányváltás mögött súlyos gazdasági nehézségek állnak. A Mercedes nyeresége jelentősen visszaesett, a kulcsfontosságú kínai piacon több mint 30 százalékkal zuhantak az eladások, miközben az olcsó kínai versenytársak által diktált éles árverseny és a kereskedelmi vámok tovább rontják a cég helyzetét.

A válság azonban nemcsak a Mercedest, hanem a teljes német autóipart mélyen érinti:

• Volkswagen és Audi: A Volkswagen komoly megszorító csomagot vezetett be, modernizációs terveket fagyasztott be, és 2027-ben a kelet-németországi Zwickau üzemében is visszafogja a termelést egy teljes szerelősor bezárásával. Az Audi szintén nagyszabású költségcsökkentési programot hirdetett.
• Porsche: A prémiummárka jelentős leépítéseket hajt végre, többek között a menedzsment létszámának 40 százalékos csökkentésével.
• Bosch: A világ legnagyobb autóipari beszállítója összesen 24 ezer munkahelyet szüntet meg Németországban, súlyos leépítésekkel és megszorításokkal többek között Nürnberg (900 fő), Schwäbisch Gmünd (1300 fő), Reutlingen (1100 fő), Hildesheim (750 fő), Abstatt (750 fő) és Waiblingen (560 fő) üzemeiben.
• ZF Friedrichshafen és Schaeffler: A hajtásláncokat gyártó ZF 2028 végéig akár 14 ezer állást is megszüntet Németországban önkéntes távozási és korengedményes programokkal, míg a Schaeffler beszállító több mint 3 400 fős leépítést és négy németországi telephely bezárását jelentette be.