Történelmi eladósodás Németországban: A szakértők szerint 2028-ban szakadhat a lakosság nyakába a rekordköltségvetés
A német BILD újság megkérdezte Németország legtekintélyesebb gazdasági szakértőit, és részletes cikkben számolt be arról, hogy az Németország történelmi mértékű eladósodás felé tart. A lap által megszólaltatott vezető közgazdászok szerint a német kormány 2027-re olyan rekordösszegű költségvetést tervez, amelyet a gazdaság egyszerűen nem bír el. A szakértők figyelmeztetnek: ha a politikusok nem kezdenek el azonnal spórolni, 2028-ban súlyos költségvetési válság jöhet, és a számlát végső soron a lakossággal fizettetik meg súlyos adóemelések formájában.
Történelmi túlköltekezés: Mire megy el a közel 650 milliárd euró?
A BILD újság által közölt költségvetési adatokból kiderül, hogy a német szövetségi állam 2027-ben minden eddiginél több pénzt, közel 650 milliárd eurót tervez elkölteni (beleértve az infrastruktúrára és a védelemre felvett rendkívüli hiteleket is). Ennek a gigászi összegnek a legnagyobb részét három fő terület emészti fel:
- Szociális kiadások, nyugdíjak és segélyek: Ez a legnagyobb tétel, amely a rendes költségvetés hatalmas szeletét, több mint 200 milliárd eurót visz el. A német társadalom elöregedése miatt az államnak óriási összegekkel kell kipótolnia a nyugdíjkasszát, a CSU pedig a többgyermekes anyák nyugdíjának (Mütterrente) kibővítését is kiharcolta – ez évi 5 milliárd euróba kerül, bár a kifizetések csúszhatnak 2028-ra, és egyes CDU-s politikusok épp ennek elhalasztásából finanszíroznák a villamosenergia-adó csökkentését. Emellett mintegy 50 milliárd eurót emészt fel a korábban Bürgergeld néven ismert álláskeresési alapszolgáltatás (Grundsicherung) – amelynek kedvezményezettjei között nagy arányban vannak külföldi hátterű és munkaképes menekültstátuszú személyek is –, miközben a menedékkérők elszállásolására, ellátására és integrációjára további tízmilliárdok mennek el a belügyi tárcán és a tartományoknak, önkormányzatoknak nyújtott támogatásokon keresztül, a lakhatási és családi juttatások mellett.
- Hadsereg és védelem: Ez a leggyorsabban növekvő kiadás. Az ukrajnai háború és a nemzetközi biztonsági helyzet miatt Németország 2027-ben csak a rendes költségvetésből közel 110 milliárd eurót költ a hadseregre (Bundeswehr), ami 27 milliárdos ugrás egyetlen év alatt. Ehhez jön még a hadsereg különalapjából elköltött közel 30 milliárd euró, így gyakorlatilag minden ötödik állami euró a védelemre megy.
- Kamatterhek és infrastruktúra: A korábban felvett adósságok után fizetendő kamat már a harmadik legnagyobb kiadási tétel: csak 2027-ben mintegy 42 milliárd eurót kell kifizetni pusztán kamatokra, ami az 2030-as évekre évi 80 milliárd euróra is felugorhat. Emellett több tízmilliárd eurót fordítanak az évtizedekig elhanyagolt vasúthálózat, az utak, a hidak felújítására és az energetikai átállásra.
Mivel az országnak nincs ennyi bevétele, több mint 210 milliárd eurónyi új hitelt kénytelen felvenni. Ezt a hatalmas összeget nem egyetlen banktól kérik kölcsön, hanem államkötvényeket bocsátanak ki a nemzetközi pénzügyi piacokon, amelyeket nagy befektetők – például nyugdíjalapok, biztosítók, kereskedelmi bankok és más országok jegybankjai – vásárolnak meg. A BILD újságnak nyilatkozva Prof. Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke kijelentette: „Ez a költségvetési politika hosszú távon nem tartható fenn.” A szakértő drámainak nevezte a helyzetet, és megoldásként azt javasolta, hogy a kormány határozza meg a kiemelt területeket – kizárólag a védelmet és az állami beruházásokat –, az összes többi kiadást pedig azonnal fagyassza be.
Hogyan jutott idáig a takarékos Németország?
Németországot sokáig a pénzügyi szigor mintaképének tartották, ám a háttérben három tényező egyszerre borította fel az egyensúlyt:
- Elakadt a gazdaság motorja: A német ipart súlyosan érintette az olcsó orosz gáz elvesztése és a magas energiaárak, miközben a legfontosabb autóipari és gépipari cégeik kemény kínai és amerikai versennyel küzdenek. Mivel a gazdaság stagnál és nőnek a cégcsődök, az államnak kevesebb adóbevétele folyik be a szükségesnél.
- Felpuhították az „adósságféket”: A német alkotmányban 2009 óta szerepelt egy szigorú szabály (Schuldenbremse), amely megtiltotta a túlzott eladósodást. 2025-ben azonban a politika lazított ezen a korláton, és úgynevezett különalapokat hozott létre a hadseregnek és az infrastruktúrának. Ezek a tételek papíron nem számítanak bele a rendes hiányba, a valóságban viszont ugyanúgy hitelből finanszírozzák őket.
- Politikai alkuk a spórolás helyett: A nagykoalícióban a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD egymásnak ellentmondó ígéreteket tett a választóknak. Ahelyett, hogy bármelyik fél lemondott volna a saját szavazóinak fontos támogatásokról (például a nyugdíjak kibővítéséről vagy az alapszolgáltatások fenntartásáról), inkább mindkét fél igényeit beépítették a költségvetésbe, a hiányzó pénzt pedig hitelből pótolták.
Miért pont 2028-ban jöhet a válság?
A BILD cikkében megszólaló gazdaságkutatók szerint a hitelfelvételi spirál 2028-ra válik igazán veszélyessé. Achim Wambach, a Leibniz Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) elnöke úgy fogalmazott, hogy a helyzet 2028-tól sokkal súlyosabb lesz, mint amilyennek a várt enyhe gazdasági kilábalás alapján látszik – vagyis hiába remélnek a mélypont után némi statisztikai növekedést az állami megrendelésektől, ez még mindig kevés lesz a hatalmas adósság egyre növekvő kamatainak kifizetéséhez. Az államkötvények kamatai ugyanis már meghaladják a német gazdaság növekedésének ütemét, így az államnak egyre drágább lesz visszafizetnie a tartozást, és egyszerűen nem tudja majd „kinőni” a felhalmozott adósságait.
A BILD újság felidézi Prof. Veronika Grimm közgazdász, a német kormány gazdasági tanácsadó testületének tagja által korábban leírt „megkövesedett költségvetés” jelenségét is. Grimm szerint meg kell állítani az emelkedő szociális kiadások túlburjánzását, mert ezek beszűkítik a mozgásteret a sürgősen szükséges beruházások előtt, miközben az egyre újabb hitelek kamatterhei megfojtják a költségvetést, így a jelenlegi és a jövőbeli kormányok is cselekvőképtelenné válhatnak.
Milyen megoldásokat és adóemeléseket javasolnak a szakértők?
A BILD újság beszámol arról is, hogy a szakértők a testvérlapnak, a WELT am SONNTAG-nak nyilatkozva már konkrét bevételnövelő lépéseket és adóemeléseket is megneveztek arra az esetre, ha a koalíciónak nem sikerül megállapodnia a kemény spórolásról. Jens Boysen-Hogrefe, a kieli Világgazdasági Intézet (IfW) szakértője szerint bár egy-egy jobb gazdasági év hozhat átmeneti lélegzetvételt, „a tendencia egyértelműen negatív”. A közgazdászok szerint a válság elkerüléséhez a kiadások befagyasztása mellett az alábbi lépések jöhetnek szóba:
- Az áfa (forgalmi adó) emelése: Ezt mind Prof. Clemens Fuest, mind Jens Boysen-Hogrefe reális megoldásként vetette fel, ami minden vásárláson keresztül azonnal növelné az állam bevételeit.
- Személyautós útdíj (Pkw-Maut) bevezetése: Jens Boysen-Hogrefe javaslata szerint az autópályák és közutak használatáért a személygépkocsiknak is fizetniük kellene.
- Az örökösödési adó reformja és szigorítása: Szintén Boysen-Hogrefe említette lehetséges megoldásként a vagyonátadás megadóztatásának szigorítását a költségvetési lyukak betömésére.
Hogyan tovább?
A BILD újság írja, hogy a pénzszűke már most komoly feszültséget okoz a német kormányon belül, miközben a Bundestag két hét múlva szavaz a rekordköltségvetésről. A koalíciós bizottság keddi ülésén Friedrich Merz kancellár (CDU) ismét szorgalmazni fogja a villamosenergia-adó csökkentését a lakosság és a cégek megsegítésére, ám Lars Klingbeil pénzügyminiszter (SPD) ezt pénteken elutasította, mondván, az ehhez szükséges öt milliárd eurót egyszerűen nem találták meg az államkasszában. Ahogy a BILD politikai rovatvezetője a cikkhez fűzött kommentárjában összefoglalta: a német államháztartás teljesen kisiklott, a számlát pedig végső soron a polgárok fogják megfizetni 2028-tól.