Túl keveset dolgoznak a Németországban élők, ezen akar változtatni a német kormány

A német kormány a gazdaság élénkítése és a szakemberhiány enyhítése érdekében még ebben az évben változtatni szeretne a munkaidő-szabályokon, csökkentené a korai nyugdíjazást, ösztönözné a részmunkaidős dolgozók teljes munkaidőre váltását egyszeri pénzbeli jutalommal, és rugalmasabbá tenné a munkaidőt a turizmusban.

A német gazdaság az utóbbi években lassuló pályára került, és a kormány új reformokat tervez a fellendülés érdekében. Katherina Reiche gazdasági miniszter a t-online hírportálnak adott interjúban hangsúlyozta: a helyzet “nagyon komoly”, és először a Német Szövetségi Köztársaság történetében nem tudják maradéktalanul biztosítani a jóléti és előrelépési ígéretet.

A kormány fő célja, hogy a Németországban élők összességében többet dolgozzanak, ösztönözzék a részmunkaidős dolgozókat teljes munkaidőre váltásra, rugalmasabbá tegyék a munkaidőt, és mérsékeljék a korai nyugdíjazást. Az OECD adatai szerint a németek évente kb. 25%-kal kevesebb órát dolgoznak, mint az Egyesült Államokban, így a kormány célja, hogy közelebb kerüljön az amerikai munkaórák szintjéhez.

A reform főbb elemei

A tervezett intézkedések több fronton érintik a munkaerőpiacot és a gazdaságot:

• Heti munkaidőre váltás a jelenlegi napi 8 órás korláttal szemben, hogy a cégek rugalmasabban szervezhessék a műszakokat, különösen a turizmusban és vendéglátásban.
• Részmunkaidős dolgozóknak egyszeri bővítési jutalom: a munkaadó egyszeri, fix összegű pénzjutalmat ad azoknak, akik például heti 20 óráról 40 órás teljes munkaidőre váltanak. Ez jellemzően 500–1000 euró lehet, ágazattól és cégtől függően.
• Korai nyugdíjazás mérséklése: a cégek ne küldhessenek 61 éves, jól képzett dolgozókat résznyugdíjba, miközben panaszkodnak a fiatal munkaerő hiányára.
• Teljes munkaidőre váltás ösztönzése adókedvezményekkel és infrastrukturális támogatással, például gyermekfelügyeleti lehetőségek bővítésével.

A cél, hogy a cégek gyorsabban alkalmazkodjanak a piaci igényekhez, a munkaerőhiány mérséklődjön, és a gazdaság újra növekedésnek induljon.

Részmunkaidős dolgozók: egyszeri bővítési jutalom

Az egyik legfontosabb intézkedés a részmunkaidős dolgozók teljes munkaidőre váltásának ösztönzése. A kormány egyszeri bővítési jutalmat (Einmalprämie zur Ausweitung der Arbeitszeit) vezetne be, amely anyagilag ösztönzi a dolgozókat a munkaidő bővítésére.

Mit jelent a gyakorlatban?
Ha egy dolgozó például heti 20 órás részmunkaidőről heti 40 órás teljes munkaidőre vált, a munkaadó egyszeri, fix összegű pénzjutalmat ad a bővítésért, amely jellemzően 500–1000 euró között mozog az ágazattól és cégtől függően. A cél, hogy a cégek több teljes munkaidős munkavállalóhoz jussanak, különösen a turizmusban és vendéglátásban, ahol gyakoriak az ingadozó műszakok.

Rugalmas felmondási szabályok – a gyengék védelme

A felmondási szabályokat rugalmasabbá kell tenni, de közben a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozókat is meg kell védeni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alacsony bérű vagy bizonytalan munkakörben dolgozók nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe, miközben a vállalatoknak lehetőségük van gyorsan csökkenteni a létszámot a piaci igényekhez igazodva. Ez a kettős cél segíti a cégeket, hogy gyorsabban alkalmazkodjanak az új piaci helyzetekhez és átszervezzék magukat.

Korai nyugdíjazás csökkentése

A kormány tervei között szerepel a korai nyugdíjazás mérséklése. Nem lehet, hogy a cégek panaszkodnak a fiatal munkaerő hiányára, miközben jól képzett 61 éves dolgozókat résznyugdíjba küldenek. A javaslat szerint a nyugdíjkorhatár emelésével, valamint az „Aktivrente” programmal lehetőséget biztosítanak az idősebb dolgozóknak a hosszabb munkavégzésre, ami hozzájárulhat a munkaerőhiány csökkentéséhez.

Munkaidő-rendszer: napi 8 óráról heti maximumra

Jelenleg a német dolgozók naponta legfeljebb 8 órát dolgozhatnak, kivételes esetben maximum 10 órát, ha a plusz órákat később kompenzálják. A tervezett reform szerint a napi limit helyett heti maximális munkaidő lenne érvényben, így a cégek rugalmasabban szervezhetnék a műszakokat, a dolgozók pedig jobban össze tudnák egyeztetni a munkát a családi kötelezettségekkel. A reform főként a turizmusban és vendéglátásban lenne előnyös, ahol gyakori az ingadozó munkaidő.

“Lifestyle-Teilzeit” – vita a részmunkaidőről

A CDU egyes politikusai a részmunkaidőt sokszor “Lifestyle-Teilzeit”, azaz életmódból választott rövidített munkaidőként jellemzik. A kritikusok szerint ez félrevezető, mert a dolgozók többsége gyermekgondozás, ápolás vagy tanulás miatt választja a részmunkaidőt, nem luxuséletmódból. A vita azt mutatja, hogy a politika és a valós munkavállalói helyzet között jelentős eltérés van.

Turizmus és gazdaságélénkítés

A kormány új turizmusstratégiát is elfogadott a versenyképesség megtartása érdekében, amely a következőket tartalmazza:

• Túlóradíjak adómentesítése
• Részmunkaidős dolgozóknak egyszeri bővítési jutalom teljes munkaidő vállalása esetén
• Infrastrukturális fejlesztések: utak, vasút, kerékpárutak, töltőállomások, akadálymentesítés
• Heti munkaidőre váltás, hogy a cégek rugalmasan szervezhessenek, és a dolgozók jobban összeegyeztethessék a munkát a családdal

Részmunkaidős akadályok: miért nem váltanak többen teljes munkaidőre?

A német munkaerőpiacban jelentős akadályok vannak a teljes munkaidőre váltás útjában. Peter Haan, a Német Gazdaságkutató Intézet munkapiaci szakértője kiemelte, hogy a részmunkaidő gyakran nem életmód-választás, hanem a valós élethelyzetekhez igazodik: gyermekgondozás, ápolás vagy tanulás miatt sokan nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni. Haan szerint a jelenlegi rendszerben a családi feladatok és a munka csak részmunkaidő mellett összeegyeztethetők, ezért a korlátozások akár súlyosbíthatják a problémát.

Emellett a jelenlegi adórendszer ösztönzői a gyakorlatban arra vannak beállítva, hogy csak az egyik szülő dolgozzon teljes munkaidőben. Az úgynevezett “Ehegattensplitting” (házastársi adómegosztás) és a "minijobok" támogatása miatt gyakran csak az egyik partner dolgozik teljes állásban. Haan szerint ha strukturális reformokat vezetnének be az adórendszerben, lehetőség nyílna arra, hogy többen vállaljanak teljes munkaidőt.

Infrastrukturális kihívások

A teljes munkaidő akadályai nem csak adózásiak: gyermekfelügyelet és gondozás is komoly tényező. Haan szerint:

„Ha mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozik, az iskolai és napközis idők miatt nagyon nehéz összehangolni a mindennapokat. Jobb infrastruktúrára van szükség, ez igaz az ápolásra is.”

A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint a részmunkaidős dolgozók 23,5%-a gyermek, ápolásra szoruló hozzátartozó vagy fogyatékkal élő családtag gondozása miatt választja a részmunkaidőt. Nőknél ez az arány 28,8%, férfiaknál 6,8%. További 27,9% saját döntése alapján nem dolgozik teljes munkaidőben, és sokan nem találnak megfelelő teljes munkaidős állást.

Politikai vita és bizonytalanság

A kormány tervei ambiciózusak, de a végrehajtás bizonytalan: a törvénytervezetek még egyeztetés alatt állnak, és a szakszervezetek, ellenzéki pártok, valamint a koalíciós partnerek véleményét is figyelembe kell venni. Haan szerint:

“Németországnak több munkaerőre van szüksége, vagy több órát kell dolgoztatni az emberekkel a demográfiai változások és a közelgő nyugdíjba vonulások miatt.”

A reformok még 2026 folyamán döntésre várnak, és a gyakorlatban való bevezetésük nem garantált, de a cél egyértelmű: a német gazdaság élénkítése és a munkaórák számának növelése.

Tagesschau