Roma bevándorlóktól vonták meg a szociális segélyt Nordrhein-Westfalen tartományban
Duisburg, Hagen, Dortmund és Gelsenkirchen az elmúlt évben közel 1 200 alkalommal vonta meg a Bürgergeldet a Délkelet-Európából érkező bevándorlóktól. A városok között ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoznak: Gelsenkirchenben 506 esetben, míg Hagenben mindössze háromszor szüntették meg a szociális ellátásokat.
Tömegesen vonták meg a Bürgergeldet a délkelet-európai bevándorlóktól a Ruhr-vidéken
Duisburg, Hagen, Dortmund és Gelsenkirchen városai az elmúlt évben összesen közel 1 200 alkalommal vonták meg a Bürgergeldet délkelet-európai bevándorlóktól. A városok gyakorlata között jelentős eltérések mutatkoznak: míg Gelsenkirchenben 506, addig Hagenben mindössze 3 esetben szüntették meg a szociális ellátásokat.
A négy Ruhr-vidéki város szerint egyre nagyobb gondot jelent a Romániából és Bulgáriából érkező "szegénységi" bevándorlás. A települések a WDR számára végzett exkluzív adatgyűjtés során közölték: 2024-ben összesen 1 181 román és bolgár állampolgártól vonták meg a szociális juttatásokat, ami Németországból való kiutasítással is járt.
Hagenben a román és bolgár bevándorlók 55%-a a Jobcenter ellátásában részesül
A szociális ellátások megvonása akkor jogszerű, ha bizonyítható, hogy az érintettek nem vagy csak minimális mértékben járulnak hozzá munkával saját megélhetésükhöz. Ilyen esetekben az önkormányzatok megvonhatják az EU-s munkavállalási lehetőséget, amely a szabad mozgás alapfeltétele.
Hagenben jelenleg mintegy 7 000 román és bolgár bevándorló él, közülük sokan roma származásúak. A város adatai szerint 55% Jobcenteres, vagyis szociális juttatásból él, ami évente körülbelül 10 millió eurós terhet jelent az önkormányzat számára. Ezt Dennis Rehbein (CDU), Hagen újonnan hivatalba lépett főpolgármestere közölte.
„A szociális rendszerek célzott kihasználása elutasítást vált ki”
Rehbein hangsúlyozta: Hagennek szüksége van munkába irányuló bevándorlásra, ugyanakkor problémának tartja a szociális rendszerek kihasználását.
„A célzott bevándorlás a szociális ellátórendszerekbe — és ilyen jelenség létezik — széles körű elutasítást vált ki. Ezt nemcsak a többségi társadalom, hanem sok, már itt élő migrációs hátterű ember is igazságtalannak tartja. Ők mindent saját munkájukból építettek fel, és most azt látják, hogy mások könnyebben jutnak ellátáshoz.”
Ennek ellenére Hagen tavaly csak 3 esetben alkalmazta a szociális juttatások megvonását. A főpolgármester jelezte: a jövőben gyakrabban élne ezzel az eszközzel, és szigorúbb uniós szabályozást sürget.
Jelenleg az EU-s jog szerint már heti 5,5 óra munkavégzés is elegendő ahhoz, hogy valaki munkavállalónak minősüljön, és jogosulttá váljon szociális ellátásokra.
„Ez havi néhány száz eurót jelent, ami papíron elég a munkavállalói státuszhoz, de ebből Németországban nem lehet megélni” — fogalmazott Rehbein.
Gelsenkirchen a legszigorúbb városok közé tartozik
A Ruhr-vidék többi nagyvárosában jóval gyakoribb a szociális juttatások megvonása. Dortmundban 116, Gelsenkirchenben 506, míg Duisburgban 556 esetet regisztráltak.
A jelentős különbségek oka nem pusztán a lakosságszám eltérése. A német jogszabályok mérlegelési jogkört biztosítanak az önkormányzatoknak, amelyet Gelsenkirchen különösen szigorúan alkalmaz.
A város idegenrendészeti hivatala szerint azok a személyek, akik nem képesek megélhetésük legalább egyharmadát saját jövedelemből fedezni, elveszítik az Eu-s munkavállalói lehetőséget Németországban. Ilyenkor az idegenrendészet a tartózkodási jog elvesztését állapítja meg, amely a gyermekekre is kiterjed, és a teljes család kiutazási kötelezettségével jár, vagyis kiutasítják őket Németországból.
Egy névtelenséget kérő gelsenkircheni vezető a WDR-nek elmondta: a bíróságok több alkalommal is jogszerűnek ítélték ezt a gyakorlatot.
„A hatóságok mindenhol szigorúbbak lettek”
A dortmundi Lisa Chiarelli, migrációs jogra szakosodott ügyvéd szerint Gelsenkirchen különösen keményen jár el:
„Ez egy olyan idegenrendészeti hivatal, ahol jogászként gyakran rendkívül nehéz érvényesíteni az ügyfelek jogait.”
Ugyanakkor hangsúlyozta: általános gyanúsítás nem megengedett, vizsgálat csak konkrét hatósági jelzés alapján indítható. A döntésekhez minden esetben egyedi élethelyzeteket kell figyelembe venni.
„Ha valaki azért nem tudott dolgozni, mert súlyos beteg családtagot ápol, azt a hatóságok megértik. Ha viszont valaki nem akar dolgozni, azon jogi eszközökkel sem lehet segíteni.”
„Ha valaki lusta, akkor az bizony lusta. Akkor én sem tudok mit tenni.”
Lisa Chiarelli, migrációs jogász
Chiarelli szerint az elmúlt években érzékelhetően keményebb lett a hatósági fellépés:
„A politikai akarat egyértelmű: az idegenrendészeti hivataloknak szigorúbban kell eljárniuk. A légkör mindenhol feszültebbé vált.”
